Szennyvíziszap műtrágya helyett – gazdáknak ajánlják szennyvíz iszapját

A vízhálózatot és a kanalizálást már az ókori rómaiak is ismerték, a szennyvíztisztítás viszont már modern, civilizált korunk egyik elengedhetetlen szolgáltatása. A tevékenység mellékterméke pedig a szennyvíziszap, amelynek kezelése komoly fejtörést okoz. Jelenleg két feldolgozási lehetőség ismert: fűtőanyagként használhatják áram előállítására vagy fűtés biztosítására illetve trágyaként a mezőgazdaságban.

Utóbbi opciót hivatott népszerűsíteni az Apaserv: Szatmár megye vízszolgáltatójának szennyvízüzemei ugyanis legkésőbb jövő júniusban mind a hat városban termelni fogják az iszapot. Jelenleg ez Szatmárnémetiben és Nagykárolyban történik: a megyeközpontpontban közel tízezer tonnányi, a Károlyi család városában pedig hétszáz tonna iszap vár sorsára. Jövő nyáron azonban a többi városban is teljes intenzitással dolgoznak majd a szennyvíztelepek!

A szennyvíziszap kezelése révén víztartalma, biológiai aktivitása és fertőzőképessége erősen lecsökken, és szagtalanná válik. Mivel  relatív alacsony a fűtőértéke, a leghatékonyabb felhasználási területe ezért a mezőgazdaság lehet - ám ott is csak rendkívül szigorú feltételek között! Ezek egyike, hogy kizárólag szántás előtt lehet használni: kiszállítani és szétszórni csakis a szántás napján lehet. Ezt megelőzőleg azonban engedélyt kell kérni az megyei környezetvédelmi ügynökségtől. Nagyon fontos, hogy a gazda tudja: mit akar az adott területre vetni - ez ugyanis befolyásolja az felhasználandó iszap mennyiségét. Előzőleg azonban a megyei pedológiai és agrokémiai tudományok hivatalának szakemberei pedológiai vizsgálatot kell készítsenek a területről.

Jó hír viszont, hogy az iszap, a szállítás és a szétszórása egyetlen vasába sem kerül a gazdának! Ezt ugyanis a termelő (Szatmár megye esetében az Apaserv) ingyen biztosítja!

Szintén a termelő felelős az iszap minőségéről, állapotáról. Rendkívül szigorú uniós és romániai szabványok szabályozzák többek között a kadmium, réz, nikkel, ólom, cink, higany, króm, kobalt, arzén vagy éppen a policiklusos aromás szénhidrogének megengedett szintjét.

A szennyvíziszapnak komoly talajjavító hatása van és fontos tudni, hogy az elmúlt évtizedekben alaposan csökkent benne a nehézfémek aránya. Ennek ellenére óvatosan kell bánni vele a nátriummal szennyezett területeken. Tilos a használata ugyanakkor a legelőkön, a gyümölcsösökben, a zöldségek „alatt", az árterületeken, a lejtős területeken.

Ioan Codrean, a Szatmár Megyei Pedológiai és Agrokémiai Tudományok Hivatalának igazgatója figyelmeztette a gazdákat, hogy a pedológiai vizsgálat elkészítése rendkívül időigényes, aki tehát szeretne iszapot használni, az kezdje el időben a szükséges lépéseket. A szakember egy tipikus romániai törvénykezési problémára is utalt: kormányrendelet mondja ki ugyan, hogy a pedológiai vizsgálatok költségeit a minisztérium átvállalja, mégis, az elmúlt tíz évben egyetlen egyet sem fizetett ki. Dan Stegerean Apaserv-igazgató szerint azonban ezúttal ez nem fordulhat elő, hisz az iszap mezőgazdasági felhasználása és uniós program. Hozzátette: a közeljövőben tájékoztató-népszerűsítő találkozókat szerveznek majd a gazdáknak vidéken is. Cél: félretegyék előítéleteiket és minél többen forduljanak a szennyvíziszaphoz, amely egy természetesebb alternatíva lehet akár a műtrágya helyett is.